Egy fekete hosszú ujjú, V kivágású felsőt, világos farmert és fekete magassarkú csizmát vettem fel.
Aztán lementem a földszintre, ahol Mark már várt rám egy kedves mosollyal...
-Szia...-Mosolyogtam rá, majd felvettem a bőrdzsekimet.
-Jó reggelt...-Mondta, majd kinyitotta az ajtót, s előre engedve kiléptünk a házból.
Két fekete Audi állt a ház előtt.Gondolom az egyik az enyém, a másik pedig Marké.Beültünk az egyik kocsiba, majd Mark indított...
***
Az erdei ösvény fölé, amin haladtunk, a fák úgy hajoltak, hogy egy alagutat képeztek.
Már vagy negyed órája autókázhattunk, mikor Mark lefordult...
-Messze van még?-Sóhajtottam türelmetlenül, majd dobolni kezdtem a karfán...
-Szeretlek, amikor türelmetlen vagy...-Mosolygott huncutul.
A szememet forgattam, majd kibámultam az ablakon...
A kocsi lassítani kezdett, majd ismét lefordult és megállt egy hatalmas villa előtt...
-Megjöttünk.-Mondta, majd leállította a motort és kiszállt.Én is utána és az ajtóhoz léptünk...
Mark csengetni készült, mikor kinyílt az ajtó és egy fekete, hosszabb hajú vámpír lány állt előttünk.
Kicsit elcsodálkozott, hogy magukfajtát lát...
-Szia, a nevem Mark...Carlisle Cullen-t keressük.-Mondta Mark kedvesen.
-Öhm...Sziasztok, gyertek be...-Állt odébb, mi meg beléptünk.
A ház belülről is gyönyörű és tágas volt.
-Carlisle!Téged keresnek.-Mondta a lány, mire egy szőke hajú, arany szemű férfi jelent meg, kedves mosollyal az arcán...
-Mark!-Szólította meg a társam kedvesen, majd lesietett a lépcsőn.
-Carlisle!-Mosolyodott el Mark, majd a két férfi kezet fogott, hátba veregették egymást és a többi...
-Ő ki?-Kérdezte Carlisle rám pillantva.
-Tiera Forbes.-Nyújtottam kezet.-Mark társa.
-Carlisle Cullen.-Mosolygott rám.
-Tia...-Lépett mellém Mark.-Carlisle-val régi jó barátok vagyunk...Még...Újszülött éveimben ismerhettem meg.
-Mit kerestek itt, Mark?Mi szél hozott titeket?-Kérdezte a férfi, majd a kanapéhoz terelt és leültünk...
-Ide költözünk.-Felelte Mark.-Vettem egy házat Forks-ban.Tiera-val itt fogunk élni.
-Oh...El s felejtettem.-Állt fel Carlisle, majd bejöttek egy csomóan...Mind vegetáriánus vámpírok voltak.Magam fajták.
-Ők itt a családom.-Mosolyodott el Carlisle.-Vagyis...Egy valaki hiányzik.-Mondta.-Alice...Jasper hol van?
-Azt mondta, hogy elmegy motorozni.Bármikor megjöhet...-Felelte egy manószerű lány.
-Nos, akkor...Ő itt a feleségem, Esme.-Karolt át egy nőt Carilsle.Ők a fiaim, Edward és Emmett.És persze még Jasper, de ő nincs itt...És a lányaink.-Először a barna vámpír lányt mutatta be, aki ajtót nyitott.-Ő Bella, Rosalie és Alice.
Egy vörös hajú lány lépett oda Bellához, mire a lány átkarolta a vállát.
-Ő pedig az unokánk, Renesmee.-Mutatta be Őt is.
-Unoka?!-Kérdeztem meglepetten.-Mégis...Hogyan?!
-Félvér vagyok.-Szólalt meg a lány.-Az anyukám, Bella-Pillantott a mellette álló fiatal nőre.-Ember volt, mikor én megszülettem.Az apám, Edward, pedig vámpír...
Aha, szóval...Itt mindenki együtt van mindenkivel...-Állapítottam meg magamban.
-Igen...-Szólalt meg Edward.-Itt mindenki együtt van mindenkivel.-Elmosolyodott...
-Gondolatolvasás, ha jól sejtem, igaz?-Kérdeztem mosolyogva, mire bólintott.
-És...Nektek van képességetek?-Kérdezte Edward, mikor már a kanapékon ültünk.
-Igen...Nekem manipuláció és emberek irányítása.-Bólintott Mark.
-Nekem meg több képességem is van.-Szólaltam meg.-A természet négy elemét tudom irányítani, tűz, víz, föld és levegő.Emellett még a vámpírok képességeit másolni tudom, így...Van egy csomó képességem.-Mondtam.
-Ez érdekes...-Gondolkodott el Carlisle.-Csodálom, hogy a Volturi még nem vetett Rád szemet.
-Ó, dehogynem...-Sóhajtottam.-Csak nemet mondtam.Aro nem egyszer felkeresett már és szinte könyörgött, hogy csatlakozzam...De nem akartam.Nem akarok nomád szörnyeteg lenni...-A végére nagyot nyeltem...
-Minket is felkerestek már...-Bólintott Alice.-Én a jövőbe látok.A férjem, Jasper pedig az érzelmeket manipulálja.Edward pedig...Ő agyturkász.-Nevetett fel.
Ekkor egy motor hangját hallottuk meg, ami megállt a ház előtt...
Néhány pillanat múlva pedig egy bőrdzsekis, farmeres szőke hajú férfi lépett be a nappaliba...
Rá pillantottam és hirtelen előugrottak a képek, amik mindig kísérteni szoktak...A zöld szempár, ami most aranybarna volt, a méz-szőke fürtök...
Azt hiszem a szívem most hevesebben verne, ha lenne...
Mereven őt bámultam, mire mindenki más is elkezdett minket bámulni.
Edward a homlokát ráncolta...Nem is csodálom...Ilyen zavaros gondolatok között...
-Jasper...-Suttogtam.-Jasper Whitlock...-Eszembe jutott egy név és csak azt ismételgettem.-Jasper Whitlock...
-Tiera...-rázott fel Mark hangja.-Tia!Mi a baj?!
Felpattantam...Mark-ra pillantottam, majd Jasper-re és azután a többiekre...
A srác megbabonázva bámult rám...
-Tiera...-Motyogta.
-Honnan ismered Jasper-t?-Kérdezte Carlisle odalépve hozzám.
-Én...Öhm...Nem...Nem tudom.-Hebegtem.-Én csak...Olyan...Ismerős...Az előző életemből...
-Tiera Forbes?-Kérdezte halkan Jasper, mire bólintottam.-A feleségem.-Mondta.-Öngyilkos lett, miután...Bejelentették az eltűnésem.Az én gyerekemet várta...-A hangja nem volt több suttogásnál, és ahogy mesélte mindezt az emlékek megrohamoztak és zihálni kezdtem.-Öngyilkos lett...A...Feleségem voltál, Tiera...-Pillantott rám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése